| B. Radó Lili: ESTELEDIK... Fejünk felett, látod, hogy húznak a darvak! így repül, szerelmem, felettünk az élet. Nézd az őszi kertek hervadozó lombját: pirosló örömünk így fakul meg, hullván. Jaj, kedvesem, vigyázz, elmúlik az élet, nincs már víg majális, messze a madár is, fáradt lombok ölén, futó felhők alatt halkan hull a harmat. Szerelmem, este lesz.... | ||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése