HARAPÁS
Szép Ernő
Mikor belém mart a foga
Én észre sem vettem
bizony Belém mart,
volt hozzá joga
Nyomát nyolc napja hordozom
Megláttam a tükör előtt
Reggelre, édes istenem!
Hogy visszaképzelhessem Őt
Behúnytam elbájolt szemem
Irtózatos hogy meghalok
És elfelejtem a nevét
Sötét hideg semmit falok
Nem szája parfumös hevét
Első reggel viola volt
Az a szerelmes drága nyom
Csuda bolond viola hold
Itt kelt föl a bal vállamon
Borult kék lett (a széle rőt)
Másnap reggelre már a folt
Nézem harmadnap délelőtt Kerek,
kerek hű tintafolt
Negyednap pernyeszínt kapott
Ötödnap lett sápadt hamu
Aztán fehér lett a hatod Napon,
de sárga hajlamú
S tegnap lett barna, halovány
Ma már csak árnyék, lehelet
Nem láttam még ilyen sovány,
Tündéri hervadt levelet.